30–19. 30 óráig Dr. Doros Attila radiológus, intervenciós radiológus, egyetemi docens Csütörtök 16–20 óráig Révi Erik mentálhigiénés tanácsadó előjegyzés szerint. Hívja a +36−20 991 7272-t! Sárközi Zsuzsa pszichológus e...
A biztosító SZJA-t von le a kártérítési összegből, így az után már nem kell egyéb adót fizetni, viszont szerepeltetni kell az éves adóbevallásban. Egyéni és társas vállalkozások esetében A dologi kárra, vagy elmaradt haszonra kifizetett kártérítés adóköteles bevételként jelenik meg a könyvelésben. Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján a kártérítés nem minősül ellenértéknek. A kártérítést ÁFA-körön kívüli tételként kell kezelni, tehát a biztosító a kár nettó összegét fogja a cég számára kifizetni.
Vajon minden pénz a miénk lesz abból, amit egy baleset után a biztosító kártérítésként kifizet, vagy az államnak is jár belőle egy rész? Milyen szabályok szerint történik a baleseti kártérítés adózása? Még egy könnyebb balesetnél is hónapok telnek el, mire úgy-ahogy visszaállnak a dolgok a sérülés előtti állapotba. Meg kell javíttatni az autót, pótolni mindent, ami tönkrement – a szemüvegtől kezdve a hátsó ülésről lerepült laptopon át az autóban esett milliós károkig. Ha a biztosító rendben kifizet mindent, akkor is rengeteg ügyintézést, kényszerűségből végzett munkát követel a kárrendezés. De előbb-utóbb elérkezik az a pillanat, amikor mindent elfogadnak és a kialkudott összeg megérkezik a számlára. Vajon mi lesz a sorsa? A kártérítésként kifizetendő összeg nagyon gyorsan eléri a milliós határt. Talán akkora összeg érkezik a számlára, amekkorát a károsult még soha nem látott egyben. Hiszen részletre vásárolta az autót, havi részletekben kapja a fizetését, most meg egyben átutalt a biztosító egy többmilliós összeget.
Kell-e adót fizetni vagy sem? Be kell-e vallani vagy sem? Rendszeres kérdések ezek a közlekedési balesetben bajba jutott károsultaktól. Bonyolultnak tűnik, pedig a válasz sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. Alapvetően a magánszemély károsultnak nem kell fizetnie, de azért van kivétel. A baleset előtti fizetést kompenzáló jövedelempótló kártérítés adóköteles, viszont minden más kártérítés – ideértve a sérelemdíjat is – adómentes. Ugyanígy adómentes a büntetőeljárásban elrendelt közvetítői eljárás során kifizetett jóvátétel összege is. A jövedelempótló kártérítést jellemzően a károkozó kötelező felelősségbiztosítója, vagy például egyes munkahelyi balesetek esetén a munkáltató téríti meg. Ebben az esetben a kifizető levonja a teljes keresetveszteséget terhelő adót, és befizeti az adóhatóság részére. A levont adóelőlegről igazolást kap a károsult, amit meg kell őriznie, és ami alapján az adóbevallását el is tudja készíteni. A fennmaradó "nettó" kártérítés a károsulté. Ha viszont úgy kerül a jövedelmet pótló kártérítés kifizetésre, hogy abból a kifizető nem vonta le az adót, akkor azt ki kell számolni, be kell vallani és az adót be kell fizetni.
Az Mt. 169. §-a megkülönbözteti az elmaradt jövedelem iránti igény érvényesítésénél a munkaviszony körébe tartozó elmaradt jövedelmeket és a munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelmet. A munkáltató a teljes körű reparációból következően köteles megtéríteni az Mt. XIII. fejezetében szabályozottak szerint a munkaviszony körében elmaradt jövedelemként az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli ellenértékét, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabérén felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette (ide tartoznak tipikusan a cafeteria juttatások), a munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni. Az elmaradt jövedelemként érvényesíthető kár ezen kárelemeit a keresetben jogcímenként elkülönítve kell összegszerűen meghatározni. Kutatás a jogi munkaerőpiacról A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.
Ez azt jelenti, hogy a kártérítésként kapott összeg az szja-törvény 67/A paragrafusa szerinti ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó olyan ügyleti nyereség, amellyel szemben az adóévi ügyleti veszteségek elszámolhatók, az így megállapított jövedelem adójával szemben alkalmazható az adókiegyenlítés, továbbá ezt a jövedelmet egészségügyi hozzájárulás nem terheli. Látható, hogy a NAV álláspontjának elfogadása esetén sérült volna az adójogi semlegesség, mert a magánszemély a kártérítéssel kedvezőtlenebb helyzetbe került volna annál, mintha ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett volna. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm! Munkaügyi per: kártérítést vagy elmaradt jövedelmet követeljek? Munkaügyi perek kapcsán a munkavállaló szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy kártérítést, jövedelempótló kártérítést vagy elmaradt jövedelmet követel. Az ezekhez kapcsolódó eltérő közterhek miatt ugyanis eltérő lesz a nettó kifizetés is. 2014. 05. 14. Az szja-törvény 1. számú melléklet 1. 2. pontja adómentes jövedelemként sorolja fel a a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti és jövedelempótló kártérítési járadékot, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi korhatárt betöltötte. Mi a helyzet abban az esetben, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy a nyugdíj mellett dolgozik, és úgy részesül biztosító által kifizetett jövedelempótló kártérítésben? Ez esetben adóköteles lesz a jövedelempótló kártérítés? A biztosítónak le kell vonnia a 16 százalékos szja-t és meg kell fizetnie a 27 százalékos ehót? Előre is köszönöm válaszát! {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
Az egyik esetben az eladónak a szerződés meghiúsulása kárt is okoz, míg a másik esetben nem. Az első esetben – amikor az eladónak kára keletkezik – a felek a szerződésben külön megállapodtak abban, hogy a foglaló kárátalány szerepét is betöltheti. Amikor az eladónak nem keletkezik kára, úgy a foglaló nem lép valaminek a helyében, nem pótol valamit – szemben a kártérítéssel -, hanem pluszként jelentkezik, azaz jövedelemnek minősül, nem tartozik a kivételek közé, nem adómentes. V. Összegezve Fentiekből megállapítható, hogy foglaló általánosan nem minősülhet adómentes jövedelemnek. Abban az esetben, ha a foglaló összegénél nagyobb összegű kára keletkezett az eladónak, amiért kártérítést is kapott, úgy a foglaló összegén felüli kártérítési összeg adómentesnek minősül. A foglaló minősítése minden esetben egyedi mérlegelést igényel, bizonyítási és felszámolási kérdéseket vethet fel. VI. Mit nézzünk meg hogy el tudjuk dönteni melyik kategóriába tartozunk? – az ingatlan adás-vételi szerződés tartalmazta-e, hogy a foglalót a felek kárátalánynak tekintik-e, – ha az ügylet meghiúsul eladóként keletkezett-e és milyen mértékű ténylegesen bizonyítható kárunk.
A késedelmi kamatot pedig arra a bevételre irányadó szabályok szerint kell figyelembe venni, amelynek késedelmes, illetve nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel juttatják. A felperes esetében ezért a perben vitatott, elmaradt haszonra tekintettel kapott, VB által megítélt általános kártérítés és annak késedelmi kamata ebbe a körbe tartozik. " Vagyis a NAV és az első fokú bíróság a magánszemély részére elmaradt haszon és kamatai miatt megítélt általános kártérítést tévesen minősítette az szja-törvény 28. paragrafusa szerinti egyéb jövedelemnek. A Kúria alaposnak találta tehát a felperes kereseti és felülvizsgálati kérelmét, ezért az adóhatóság határozatát, valamint a keresetet elutasító jogerős bírósági ítéletet hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Előírta, hogy az új eljárást a Kúria ítéletébe foglalt jogi álláspont figyelembe vételével kell lefolytatni, és ennek értelmében kell a rendelkezésre álló adatok alapján dönteni arról, hogy a felperesnek keletkezett-e, s ha igen, akkor milyen összegű adóztatható bevétele, illetve jövedelme, amelyek nem minősíthetők egyéb jövedelemnek.
Az FKMB egyes bírái a nettóban való előterjesztés mellett érveltek, tekintettel arra, hogy ez egy kártérítés, amely nettóban értendő, továbbá a kártérítés teljességének elve következtében minden a munkáltató által a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott kárt kell, hogy fedezzen és nem csak az elmaradt munkabér megfizetésére kell, hogy irányuljon, ezért nettóban kell előterjeszteni az igényt és azt nettóban kell megítélni.